1 hét alatt 4 napot voltam anyával, a többit itthon.Mami nem tudja milyen volt, én meg nem vagyok hajlandó még beszélgetni.Az biztos hogy rossz volt hogy újra elment, de most már csak egy este hiányzott,amikor vissza hozott.Még a mamival se voltam hajlandó szóba állni.Másnap reggelre már lenyugodtam és hatalmas öleléssel és puszival üdvözöltem a nagyit.Sok rucit kaptam anyutól.Nagyon szeretem hordani őket:)
Megkaptam a vírus elleni oltást:( jól be is lázasodtam másnapra:(Egy kicsit a szívecském is gyorsabban vert, mondtam is maminak krokodil könnyek között hogy bibis.Szegény úgy megijedt... De ahogy jött a baj olyan gyorsan el is múlt.
Reggelente jön mami ébreszteni, jó reggelt puszival, kérdéssel hogy hogy aludtam,rögtön bújok hozzá és apa ezért mindig "árulónak nevez érte":)- mivel vele alszok és nem ő kapja az első ölelést és puszit.
Mami- egy kis édes bohócka állandóan bohóckodik, kacag, mosolyog.Nagyon önálló lett már, egyedül megy pisilni, szépen levetkőzik és fel öltözik utána.
egyedül fürdik ,szépen meg mosakszik, csak a hajmosás nem a szíve csücske.A hajszárítót imádja.
mára ennyi...